Summary
THE NEW “POLITICALLY INCORRECT” PLAY AT THE ENGLISH THEATRE OF HAMBURG
Von Uta Buhr
Before you say anything about racism in today’s United States of America, think twice! This is the message of Neil Labute’s play “This is how it goes.” Most of us naïve Europeans were of the opinion that racial prejudice between black and white Americans had long been abolished. We even thought that the New World could teach Europeans a lesson concerning racial harmony. However, Neil Labute boldly opens up old wounds und shows us that crude racism still lingers below the surface of Afro-Americans and white Americans alike.
The plot is set in small town America and deals with the repercussions of an interracial love triangle. Cheerleader Belinda, a pretty middle-class blonde, meets Cody, the star of the high school track team, falls in love with him and marries the black athlete. After school Cody starts a remarkable career as a successful businessman while Belinda stays at home with their two kids. Her life as stay-at-home mom and the delicate balance of her marriage with an Afro-American is troubled when a former high school friend – simply called “the man” in the play – turns up in town and rents the small apartment over the couple’s garage. “The man” comes up with embarrassing questions about who Belinda and Cody want to be, who they are and what made them that way. It soon becomes obvious that “the man” is deeply attracted by Belinda. This worries Cody who threatens to throw “the man” out of his house. Continue reading „English Theatre of Hamburg:“This is how it goes““
greeted by a poster warning them not to catch a fright when confronted with the notorious
Nothing unusual so far. However, when she wanted to get rid of him in the morning, he refused
A jáki templom és a budai vár, kincses Kolozsvár házsongárdi temetőjének tört kövei és porladó keresztjei és Fiume városközpontja, Árva vára (amely „Magas és meredek, felnyúl a fellegig,/Tán még a villám is alatta születik”) és a tatárok elpusztította Nagyvárad romjaiban is hatalmas múltat mutató vára, a mohácsi főtéren álló városháza („És Mohács porából oly nemzet születne,/ Mely soha vak vezért többé nem követne”) és a munkácsi vár („A szabadság hőseinek tanyája /Ime most rabok hona…”) mind ezt példázzák. Az album mintegy félezer képet tartalmaz, a képek többségében a magyar irodalom jeleseinek a helységre vonatkozó soraival. Fáradozásaim célja, hogy mindezt átnyújthassam, mint egy sokszínű virágcsokrot, megragadva egy-egy „pillanatot” az új évezred küszöbén.
hogy álmát megvalósíthassa. Megboldogult apám 1945 után Svédországba akart kivándorolni, de a kiutazási engedélyét még a mai napig sem kézbesítették! 1956 októberében a vállalati teherautóval megállt a ház elött, „Ilonka, dobd a dunyhákat a platóra, s három óra múlva Bécsben leszünk“, mondta, de anyám két kezét összetéve, minket, három gyermekét átölelve kérte, hogy ne induljuk el az ismeretlenbe, mert valamelyik ausztriai lágerben fogunk elpusztulni. Maradtunk, elégedetlenkedtünk, a zárt konyhaajtó mögött heves politikai vitákat folytattunk… De többre nem kerülhetett sor.
A 2007. évi Sydneyi Magyar Találkozó nívós és sokrétű programot nyútott. A képen az irodalmi műsor után Balla József költő, a Brisbanei Trianoni Társaság elnöke (középen), Lado László, az Adeladei Magyar Klub elnöke (jobbra) és jómagam vagyunk láthatók.
Adelaideben (balra) Herendi János és felesége Márta néni vendégei voltunk, akik a magyar újság lelkes írói és szerkesztői. Dr. Bakonyi Zoltán orvos és felesége Babus (jobbra) programjanink szervezői voltak. Középen feleségem Witka, én pedig a fényképezőgép mögött bujkálok.
Brisbane és környékének szépségeivel Hegedűs Isván és felesége Zsizsi ismertetett meg. Isván születésnapja jó alkalom volt arra is, hogy sok kedves barátját ismerhettük meg.
A Sydney közelében elhelyezkedő festői Blue Mountains területén találkozhattunk egy ´irodalmi koncert´ után Gumlár előadóművésszel, aki Heks András költö angolul előadott verseit szinezte kiváló didgeridoo zenével. A képen én, Gumlár és Witka látható.